Kevesebb, mint egy hónap munka után feletteseink elküldtek minket egy rövid, egy hetes szabadságra. Azért írom, hogy rövid, mert kollégáink két hétre mentek, mi az egyet is elegendőnek tartottuk, főleg, hogy az idő nem volt valami jó. ( a szabadidő eltöltéséről egy későbbi bejegyzésemben írok majd)

Sajnos az időjárás nem fogadott kegyeibe minket, majdnem minden nap esett az eső és persze fújt a szél. De mi nem adtuk fel, esőben is elmentünk megnézni a Morsum-i Kliff-t és a szél sem tántorított el a kerékpározástól, ami már nagyon hiányzott. Amikor nem volt jobb ötletünk, egyszerűen csak lementünk a tengerpartra és kagylót gyűjtöttünk, fotóztunk. Kicsit megszoktuk, hogy a hotelben mindig meleg ételt kapunk, amiről most nekünk kellett egy héten keresztül gondoskodni. Szeretünk főzni, nem ezzel volt a baj, sokkal inkább azzal, hogy mit is együnk? (Volt egy-két mellélövésünk ilyen téren, amikor sikeresen egy olyan Wurstot választottunk, amit nagy kényszer árán tudtunk csak megenni) A kajcsik szintén egy blogtémám lesz majd a közeljövőben, így a témát ezennel rövidre is zárom. Egyet kijelenthetek: nem haltunk éhen, főztünk finom, klasszikus magyar kajákat is (még szerencse, hogy fűszereket is hoztunk) és sütöttünk finom sütiket is. 

Két főbb programunkat emelném ki:

1. Morsum Kliff
2. Dán kerékpártúra

Morsum Kliff: Sajnos geológiailag nem vagyok annyira a toppon, hogy pontos infókkal szolgáljak, mikor is keletkezett. A táj természetvédelmi terület, kis földutakon járható be, ahol az érintetlen természet apró szépségeivel találkozhatunk a monumentális sziklatömbök árnyékában.Különleges színét a vasoxidnak köszönheti. Számunkra ismeretlen madarak gyülekeztek éppen és ismeretlen virág bontogatta bimbóit. Ezt a csodaszép helyet még esőben is érdemes volt meglátogatni. Íme néhány kép:

A hét második felében sikerült végre elindulnunk Dánia felé. Biciklit a faluban béreltünk. 5 Euró/nap. Mivel ahonnan béreltük kora délután már bezárt, így este mikor visszaértünk egyszerűen lezártuk a hely előtt a biciklit, a kulcsot pedig egyszerűen bedobtuk a postaládába. 

Dánia nagyon közel van hozzánk, a teljes túra nagyjából 40 km volt, mivel minél több mindent szerettük volna látni, tettünk kitérőt is. A képen látható útvonalakat választottuk, a szürke az odavezető, a kék a visszaút volt.

Célállomásunk Tonder volt. Az utunk kisebb falvakon, bárányokkal teli mezők mentén vezetett és még a nap is kisütött, nagyon jó volt. Pihenni nem álltunk meg, inkább csak nézelődni. Lőttünk egy pár képet a német-dán határnál, illetve Dániában ha megláttunk valami érdekeset, megálltunk. Ilyen volt például egy gyönyörű templom, amely nem volt giccses, sokkal inkább precízen megtervezett és kidolgozott szobrokkal és festményekkel, Mogeltonderben. A hozzá tartozó temető annyira szépen karban volt tartva, ámuldoztunk csak. 

A következő megálló már Tonder volt. A megközelítés nem volt egyszerű, egy részen macskaköves úton kellett átgurulnunk :) Tonder már egy nagyobb település, több iskolával, vasútállomással és rengeteg szép parkkal. A boltokban az eurót is elfogadják, de sok helyen dán koronában adnak vissza. Órákat eltöltöttünk itt, mindig találtunk valami szép látnivalót.

A hazaút már nem volt ennyire gördülékeny: szembeszélben kellett végig tekernünk, rendesen le is lassultunk, de nagy nehezen betekertünk Klanxbüllbe. Kis izomláz gyötört egy pár napig ugyan, de rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Annyira jó tudni és látni, hogy errefelé mindenki mennyivel nyugodtabb, az emberek mentalitása is más, mint otthon. Ez csak zárásképp említettem meg, mivel eszembe jutott, hogy a kerékpárt egyszerűen csak leraktuk az InfoCentrumhoz (bezártuk, meg ilyesmi). Senkinek nem fordulna meg a fejében, hogy ellopja, tönkretegye vagy megrongálja. Sok sok zárójelben jegyzem még meg azt is, hogy éjjelre az ajtót se zárjuk :) Kis kanyarral a végén, de zárom a mai bejegyzésemet.